Mosonmagyaróvár története

Mosonmagyaróvár története

Mosonmagyaróvár 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítéseként. Az első említése 1137-ből származik.

Nagy Károly az avar birodalom 796. évi megdöntése után birodalmához csatolta a Mosoni-Duna jórészt szlávok lakta környékét. Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. A később kőfallal is megerősített sáncvár belső kerülete 150-170 x 70-90 méter lehetett. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. 1030-ban az őrség mégsem tudta megakadályozni, hogy a hatalmas sereggel betörő II. Konrád német császár elfoglalja, és a Rábáig törjön előre. 1063 és 1067 között, a trónviszályok idején Salamon király gyakran tartózkodott Moson várában. Fontos szerep jutott az erősségnek az 1096. évi keresztes hadjáratok idején, amikor Kálmán király Moson és Győr között győzte le a 15 ezer főnyi pusztítva és rabolva betörő sváb-bajor hadat, majd még ez évben megfutamította itt Emicho gróf 30 ezres seregét. Moson a 13. század első felében jelentős fejlődésen ment keresztül. A Duna és az egykori római út fontos kereskedelmi útvonal volt, melyen királyi vámot szedtek. Hajómalmok őrölték a Mosoni-Dunán a környék gabonáját, s a kikötők fenntartása némi iparosodással is járt. Egy oklevél a vár piacán nagy kőházat említ, s már a 11. századtól állhatott a mai Soproni utca közepén egy kőtemplom. E fejlődésnek vetett véget II. Ottokár cseh király 1271. évi hadjárata, amelyben a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink már nem tartották érdemesnek az újjáépítést, s az ispánság székhelyét Óvárra tették át. A vár építését Konrád tervezte IV. Béla idejében. 1848-ban a forradalom miatt nemzetőrséget szerveztek itt. Decemberben Windish Gratz foglalta el. 1941-ben népszámlálás volt Mosonmagyaróváron. 17073 lakója volt 83%-a magyar, 13%-a német, 3%-a zsidó és 1%-a egyéb nemzetiségű volt. A II. világháborúban kevés kár érte a várost, de nehezen indult meg az üzemekben a termelés. 2006-tól polgármestere Szabó Miklós.