A jód szublimálása

-


       

A 7. nyomozási nap


A szublimálás: Olyan halmazállapot változás, ami során a szilárd halmazállapotú anyag úgy válik gőzzé, hogy közben a folyékony halmazállapot kimarad.  Pl: a jód vagy a kámfor szublimációja, de lényegében sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük az illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető.


-       

A jód szublimálása: Melegítés hatására lilás gőz fejlődik, a vízzel telt óraüveg alján megjelennek a jódkristályok. A jód folyékony halmazállapot nélkül válik gáz halmazállapotúvá, szublimál. Az óraüveg alján a jódgőz lecsapódik, jódkristályok keletkeznek.




   



-          Az áramot vezette a magnézium (Mg) és a grafit. Melyet úgy próbáltunk ki, hogy az anyag két végéhez hozzáérintettük a két jack dugó végét, ha az adott anyag vezette az áramot, akkor a kis égő világítani kezdett. Általában a fémek vezetik az áramot.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Győr a 4 folyó városa

-
Kép
Győr a 4 folyó városa Kihasználva a jó időt, októberben külső helyszíneken nyomoztunk. Első utunk Győrbe vezetett, ahol körbe jártuk a folyókat, sőt a volt folyókat. Szóval Győr 4 folyója a következő 3: Mosoni-Duna és a Rába. (Ez vicc volt.😄) Tényleg három folyója van. A város szélén a Rábca folyik a Dunába, de a Marcal jóval a városon kívül ömlik a Rábába. Amit sokan Marcalnak neveznek, az a Holt-Rába, amely a XIX. sz-i folyószabályozáskor a Rába kiegyenesítése során maradt meg. Nyomozásunk során jártunk a Rábca egykori medrébe, ami ma Bercsényi liget néven szerepel. A medret nem tölt9tték fel egészen, így ma is látható hol folyt a folyó. Jártunk a Radó szigetet, ami elég sokszor került víz alá áradáskor. Most azonban nagyon alacsony volt a vízállás. A Rába Duna összefolyásánál a Püspökvár körül kiépítettek egy remek sétányt, mi is körbe jártuk az egykori vár bástyáját. Halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot két nyomozótársunk. Az egyikük törött kézzel vett vízmintát a...
További információk

Lajta folyó

-
Kép
Lajta folyó A Lajta teljes hossza 182 kilométer,  eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. A  trianoni békeszerződés  előtt némely szakaszán  Magyarország  nyugati határfolyója is volt. A folyót régen a magyarok  Litahá nak, vagy  Sárfolyó nak is hívták.  A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl”. A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt  1728 -ban szerkesztette  Mikoviny Sámuel .  
További információk