Bejegyzések
Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2019
Mosonmagyaróvár története
- Link lekérése
- Más alkalmazások
Mosonmagyaróvár története Mosonmagyaróvár 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítéseként. Az első említése 1137-ből származik . Nagy Károly az avar birodalom 796. évi megdöntése után birodalmához csatolta a Mosoni-Duna jórészt szlávok lakta környékét. Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. A később kőfallal is megerősített sáncvár belső kerülete 150-170 x 70-90 méter lehetett. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. 1030-ban az őrség mégsem tudta megakadályozni, hogy a hatalmas sereggel betörő II. Konrád német császár elfoglalja, és a Rábáig törjön előre. 1063 és 1067 között, a trónviszályok idején Salamon király gyakran tartózkodott Moson várában. Fontos szerep jutott az er
FUTURA
- Link lekérése
- Más alkalmazások
Magyarország legnagyobb tudományos játszóháza egy 300 éves műemlék magtárban – ez a FUTURA Nálunk felfedezheted a négy őselem – a Víz, a Föld, a Levegő és a Tűz – titkait, a Szigetköz növény- és állatvilágát. Futura: Élmények „Nekem a tükörszoba tetszett!’’ Halász Hella „Nekem a makettek tetszettek a legjobban’’ Tóth Rómeó „Nekem a Planetárium’’ Bellovics Máté „Nekem a tükörszoba tetszett’’ Becsei Bálint „TE!’’ Udvar Máté „ Nem tudom, sok minden jó volt!’’ Dremák Olivér „Nekem a bicikli tetszett’’ Szórádi Kolos „…’’ Varga Erik „Nekem a vizes kísérletek tetszettek!’’ Steszli Botond „Nekem a homokvár tetszett leginkább’’ Gulyás Márton
Lajta folyó
- Link lekérése
- Más alkalmazások
Lajta folyó A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A folyót régen a magyarok Litahá nak, vagy Sárfolyó nak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl”. A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728 -ban szerkesztette Mikoviny Sámuel .