A magyar termálvízkincs

        

A magyar termálvízkincs

Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre a termálvíz.

A magyar termálvízkincs Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő. A magyar turizmus adottsága „mozaikszerű” azaz, nem egy helyen, mintegy egymás mellett jelennek meg. Az egymást erősítő hatásuk mindig fejlesztéspolitikát feltételez. Egyetlen kivétel ez alól a magyar termálvízkincs. Ez az a kitörési pont, amely köré a turizmus mozaikos jellegű adottságait szervezni lehet és kell is! Nemcsak a munkahelyteremtő hatás maradéktalan kibontakoztatására alkalmas, hanem a GDP termelésének lehető legolcsóbb,

A termál és gyógyvizeket, a jelenleg ismert és előforduló alkotórészek figyelembevételével a következők szerint lehet osztályozni:

•   szénsavas vagy savanyúvizek, amelyek elsősorban vulkanikus kőzetanyagú hegységekben illetve azok peremein találhatók. Előfordulási helyeik: Balaton-felvidék, a Balaton déli partja, Székesfehérvár és környéke, a Nyugat-Dunántúlon. Balf és Bük, a Mátrában: Parádfürdő.

• .·         alkalikus vizek: az Alföldön: Békéscsaba, Kiskunhalas, a szegedi Anna-forrás, Szolnok. a Dunántúlon: Sikonda, Nagyatád, Kaposvár, Csokonyavisonta, Zalakaros, Észak-Magyarországon: Bükkszék→ a „Salvus víz”, amely ként is tartalmas, tehát oda is tartozik, a parádi Csevice, Mezőkövesd-Zsóri-fürdő

• ·         kénes gyógyvizek: Dunántúlon Harkány, Hévíz, Balf-csak az egyik forrás, Fonyód közelében Csisztapusztán, Észak-Magyarországon Bogácson, Kéked, Budapesten a Lukács és a Rudas-fürdő.

• ·         meszes jellegű vizek: a budapesti gyógyforrások nagy része, az esztergomi és a miskolctapolcai, a mohai Ágnes, és a parádi Szent István forrás.

• ·         keserű vizek találhatók Budapesten, Nagyigmándon, Tiszajenőn.

• ·         konyhasós vizek: Budapest, Debrecen, Sárvár, Igal, Hajdúszoboszló.

• ·vasas-timsós jellegű gyógyforrások: Parád, (Clarissa-forrás), Erdőbénye, Moha Stefánia-forrás, Csopak.

• ·         jódos, brómos vizek: Ezek az alföldi mélyfúrású kutakból származnak. Hajdúszoboszló, Cegléd, Cserkeszőlő, Karcag, Tiszaföldvár, Túrkeve, Nagyszénás, Nógrád megyében Sóshartyánon (Jódaqua).

• ·         Radioaktív jellegű források: Budapesten a Gellért-, és a Rudas-fürdő, Eger, Miskolctapolca, Hévízi-tó.

• ·         egyszerű termál vizek: Az ország nagy részén találhatók.