A magyar termálvízkincs

-
        


A magyar termálvízkincs
Termálvíz vagy hévíz az a rétegvíz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban relatíve kisebb mélységből hozható a felszínre a termálvíz.
A magyar termálvízkincs Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő. A magyar turizmus adottsága „mozaikszerű” azaz, nem egy helyen, mintegy egymás mellett jelennek meg. Az egymást erősítő hatásuk mindig fejlesztéspolitikát feltételez. Egyetlen kivétel ez alól a magyar termálvízkincs. Ez az a kitörési pont, amely köré a turizmus mozaikos jellegű adottságait szervezni lehet és kell is! Nemcsak a munkahelyteremtő hatás maradéktalan kibontakoztatására alkalmas, hanem a GDP termelésének lehető legolcsóbb,
A termál és gyógyvizeket, a jelenleg ismert és előforduló alkotórészek figyelembevételével a következők szerint lehet osztályozni:


  •   szénsavas vagy savanyúvizek, amelyek elsősorban vulkanikus kőzetanyagú hegységekben illetve azok peremein találhatók. Előfordulási helyeik: Balaton-felvidék, a Balaton déli partja, Székesfehérvár és környéke, a Nyugat-Dunántúlon. Balf és Bük, a Mátrában: Parádfürdő.

  • .·         alkalikus vizek: az Alföldön: Békéscsaba, Kiskunhalas, a szegedi Anna-forrás, Szolnok. a Dunántúlon: Sikonda, Nagyatád, Kaposvár, Csokonyavisonta, Zalakaros, Észak-Magyarországon: Bükkszék→ a „Salvus víz”, amely ként is tartalmas, tehát oda is tartozik, a parádi Csevice, Mezőkövesd-Zsóri-fürdő

  • ·         kénes gyógyvizek: Dunántúlon Harkány, Hévíz, Balf-csak az egyik forrás, Fonyód közelében Csisztapusztán, Észak-Magyarországon Bogácson, Kéked, Budapesten a Lukács és a Rudas-fürdő.

  • ·         meszes jellegű vizek: a budapesti gyógyforrások nagy része, az esztergomi és a miskolctapolcai, a mohai Ágnes, és a parádi Szent István forrás.

  • ·         keserű vizek találhatók Budapesten, Nagyigmándon, Tiszajenőn.

  • ·         konyhasós vizek: Budapest, Debrecen, Sárvár, Igal, Hajdúszoboszló.

  • ·vasas-timsós jellegű gyógyforrások: Parád, (Clarissa-forrás), Erdőbénye, Moha Stefánia-forrás, Csopak.

  • ·         jódos, brómos vizek: Ezek az alföldi mélyfúrású kutakból származnak. Hajdúszoboszló, Cegléd, Cserkeszőlő, Karcag, Tiszaföldvár, Túrkeve, Nagyszénás, Nógrád megyében Sóshartyánon (Jódaqua).

  • ·         Radioaktív jellegű források: Budapesten a Gellért-, és a Rudas-fürdő, Eger, Miskolctapolca, Hévízi-tó.
  • ·         egyszerű termál vizek: Az ország nagy részén találhatók.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Győr a 4 folyó városa

-
Kép
Győr a 4 folyó városa Kihasználva a jó időt, októberben külső helyszíneken nyomoztunk. Első utunk Győrbe vezetett, ahol körbe jártuk a folyókat, sőt a volt folyókat. Szóval Győr 4 folyója a következő 3: Mosoni-Duna és a Rába. (Ez vicc volt.😄) Tényleg három folyója van. A város szélén a Rábca folyik a Dunába, de a Marcal jóval a városon kívül ömlik a Rábába. Amit sokan Marcalnak neveznek, az a Holt-Rába, amely a XIX. sz-i folyószabályozáskor a Rába kiegyenesítése során maradt meg. Nyomozásunk során jártunk a Rábca egykori medrébe, ami ma Bercsényi liget néven szerepel. A medret nem tölt9tték fel egészen, így ma is látható hol folyt a folyó. Jártunk a Radó szigetet, ami elég sokszor került víz alá áradáskor. Most azonban nagyon alacsony volt a vízállás. A Rába Duna összefolyásánál a Püspökvár körül kiépítettek egy remek sétányt, mi is körbe jártuk az egykori vár bástyáját. Halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot két nyomozótársunk. Az egyikük törött kézzel vett vízmintát a
További információk

A jód szublimálása

-
Kép
        A 7. nyomozási nap A szublimálás:   Olyan halmazállapot változás, ami során a szilárd halmazállapotú anyag úgy válik gőzzé, hogy közben a folyékony halmazállapot kimarad.   Pl: a  jód   vagy a  kámfor  szublimációja, de lényegében sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük az  illatukat . 0 °C alatt a  vízjég , így a  hó  esetén is megfigyelhető. -         A jód szublimálása: Melegítés hatására lilás gőz fejlődik, a vízzel telt óraüveg alján megjelennek a jódkristályok. A jód folyékony halmazállapot nélkül válik gáz halmazállapotúvá, szublimál. Az óraüveg alján a jódgőz lecsapódik, jódkristályok keletkeznek.     -           Az áramot vezette a magnézium (Mg) és a grafit. Melyet úgy próbáltunk ki, hogy az anyag két végéhez hozzáérintettük a két jack dugó végét, ha az adott anyag vezette az áramot, akkor a kis égő világítani kezdett. Általában a fémek vezetik az áramot.
További információk