Mosoni-Duna


A Mosoni-Duna


 
A Kisalföld egész területén hárommillió évvel ezelőtt még tenger volt. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.
 
A mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta Magyarországon csak 71,2 km-t tesz meg. Itt kis esésű. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km².
Mielőtt a Mosoni-Dunát szabályozták, 100-120 m széles és 3-4 m magas volt. Az 1980-as években, mikor a püspökerdei átmetszést csinálták Győrben, a Szúnyog szigettől nyílegyenesen a Rábca torkolatához vezették. A mosoni-Duna partján sok település fekszik. A bal parton azaz a szigetközben: Dunakiliti - Feketeerdő – Mosonmagyaróvár – Halászi – Máriakálnok – Kimle – Darnózseli – Hédervár – Dunaszentpál – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr – Vének. A jobb parton pedig Dunacsún, Rajka, Bezenye, újra Mosonmagyaróvár, Kimle, Mecsér, Kunsziget, és ahol a Dunába torkollik: Győr.
 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Győr a 4 folyó városa

A jód szublimálása