Mosoni-Duna
A Mosoni-Duna
A
Kisalföld egész területén hárommillió évvel ezelőtt még tenger volt. A
nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor
végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott
folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai
vízrendszer ősi formája.
A
mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó vízgyűjtőjét, valamint a Rábca
vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta Magyarországon csak 71,2 km-t tesz meg.
Itt kis esésű.
A
Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km².
Mielőtt
a Mosoni-Dunát szabályozták, 100-120 m széles és 3-4 m magas volt. Az 1980-as
években, mikor a püspökerdei átmetszést csinálták Győrben, a Szúnyog szigettől
nyílegyenesen a Rábca torkolatához vezették. A mosoni-Duna partján sok
település fekszik. A bal parton azaz a szigetközben: Dunakiliti - Feketeerdő –
Mosonmagyaróvár – Halászi – Máriakálnok – Kimle – Darnózseli – Hédervár –
Dunaszentpál – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr – Vének. A jobb parton pedig Dunacsún,
Rajka, Bezenye, újra Mosonmagyaróvár, Kimle, Mecsér, Kunsziget, és ahol a
Dunába torkollik: Győr.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése